Sziasztok!
Mint azt láthatjátok, úgy döntöttem, hogy ezentúl rendszeresen meg fogom itt osztani veletek az általam készített képeket, méghozzá egy sorozattal, aminek The world through my camera a neve. Úgy tervezem, hogy minden hónapban lesz legalább egy bejegyzés ebben a témában, de ha nagyon összegyűlnek a képek, akár több is.
Ez a szeptemberi hónap nagyon különleges volt számomra. Ha visszagondolok arra, hogy mennyi pozitív dolog történt velem ezalatt a röpke egy hónap alatt ami megjegyzem, sokkal többnek tűnt, olyan mértékű boldogság fog el, hogy az leírhatatlan! Valamilyen varázslatos módon olyan, mintha lassan-lassan minden rendeződne. És ebben nagy szerepe van az embereknek akik körülvesznek. A családom, a barátaim, s még egy különleges személy... nélkülük ez a hónap se ilyen lett volna. Hálás vagyok, hogy ilyen csodálatos emerekkel vagyok körülvéve, és köszönöm nekik. Mert velük szebb az élet! :)
Első bejegyzésem témája mi más lehetne, mint az általam legszebbnek vélt évszak, az ősz?
Esős naplemente
Mert a részletekben rejlik a dolgok szépsége...
Eső utáni
A város eldugott kis részében, egy ilyen padon üldögélve...
... több nem is kell.
Sok-sok levél lesz még.
A színek
Szemszög-váltás
Hírdeti az őszt.
Kitartó virágok
Még nem érte dér őket..
-CicKaFarK-
Eső utáni mezei katáng
Cinkos kis napsugár
És mérges felhők
Ide kéne egy 'hogyan készült' kép is. Nehezen.
Ez a sárga!
A diók igazán fotogének tudnak lenni.
Ugye?
A sárga a legvidámabb szín. Nemde?
Ez a kép csak részletekből áll. Figyeljünk rájuk.
Ez meg csak egy magányos levél..
Diófa-levelek a földön.
Levél-takaró.
Hamarosan jelentkezem...
Addig is ölelek mindenkit! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése